2019. november 10-én délután örömteli izgatottsággal gyülekeztünk az imaházban új lelkipásztorunk beiktatására. Melegség járta át a szívünket a sok ismerős arc láttán, akik eljöttek velünk ünnepelni.
Az utóbbi egy évben fájdalmas veszteségeket éltünk át. Tudtuk, hogy csak Isten kegyelme építhet fel bennünket úgy, hogy mind a gyülekezet, mind az oktatási intézmény betölthesse küldetését. Nehéz szívvel tusakodtunk az Úr előtt, de hamar átéltük:
Közel van az Úr mindenkihez, aki hívja, mindenkihez, aki igazán hívja.
Zsolt 145:18
Alig telt el néhány hónap, és nyilvánvalóvá vált, hogy Istenünk csodálatos irgalma már jó előre munkálta a megoldást. Szeptember 1-től már meg is kezdte lelkipásztori szolgálatát Mike József testvér, aki ezen túlmenően az iskolalelkészi szolgálatot is felvállalta. Kedves felesége, Adina szintén kamatoztatja talentumait a gyülekezetben és az intézményben is.
A beiktatást Durkó István missziói igazgató végezte, valamint az Ézs 54 prófétai igéivel hirdette Isten örök hűségét és irgalmát, melyek nagyon mélyen érintettek bennünket. A lelkipásztor, valamint a gyülekezet vállalásainak kinyilvánítása után áldáskérő ima hangzott el a lelkész házaspárért Durkó István, Macher Tivadar ügyintéző lelkipásztor, Fodor Antal diakónus, és Paróczi Zsolt oktatási szaktitkár részéről.
Az ünnepségen felidéztük, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan szőtte Isten a kapcsolódásunk szálait, így közös bizonyságtételünk lehetett az Ézs 48:17:
Ezt mondja az Úr a te megváltód, Izrael Szentje: Én az Úr vagyok a te Istened, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amin járnod kell.
Az elbocsátó érdligeti gyülekezet nevében Kovács Zoltán szólt arról, hogy ők nem szívesen, de Isten akaratát felismerve engedték el a Mike családot a számukra is kedves bodrogi szolgálatba.
A sokféle köszöntés után az új lelkipásztor igazi énekes prófétaként tett bizonyságot arról, hogy egyetlen vágya az, hogy az Úr bojtárjaként megalkuvás nélkül kövesse és dicsőítse a Főpásztort, erre buzdítva mindenki mást is.
A hosszúra nyúlt alkalom végén nemigen siettek haza még a messziről jövők sem, ami nem csak a terített asztaloknak volt köszönhető, hanem a folytatódó örömteli beszélgetéseknek is. Áldott legyen az Úr ezért a Menny ízű ajándékért!
Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy elgondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint, azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre, örökkön-örökké.
Ef 3:20-21
Dan Tibor
